Írta: Cseresnyés Dóra, ügyvezető partner, Hybridge AI Governance. Eredetileg megjelent a LinkedIn 2026. október 26-án.
Számos szervezetben a mesterséges intelligencia irányításával kapcsolatos megbeszélések még mindig ugyanazzal a problémával kezdődnek: az alkalmazottak olyan mesterséges intelligencia-eszközöket használnak, amelyeket senki sem hagyott jóvá, az irányítási csapatok pedig energiájuk nagy részét arra fordítják, hogy bebizonyítsák: egyáltalán szükség van rájuk.
Egyes vállalatok – főként a nagyobbak – már túlléptek ezen a szakaszon. Irányítási rendszerük már működik, és az „árnyék-AI” is nagyrészt kézben tartják. Számukra a nehezebb feladat az, hogy a keretrendszert működőképessé tegyék.
Az EY legújabb, a mesterséges intelligencia kockázatairól és irányításáról szóló felmérése jól tükrözi ezt a szakaszt: a vállalatok gyors ütemben vezetik be a mesterséges intelligenciát és az autonóm rendszereket, miközben hivatalos kereteket alakítanak ki az irányításukra, és sokuknak még mindig nehézséget jelent a szabályzatok és a gyakorlat összehangolása.
Szóval mivel foglalkozik egy mesterséges intelligencia irányítási vezető, miután ez az alap megteremtődött? Ha megnézem a saját napirendemet és a kollégáimmal folytatott beszélgetéseimet, öt téma emelkedik ki. Mindegyikük ugyanúgy üzleti kérdés, mint szabályozási kérdés, és mindegyik olyan döntéseket befolyásol, amelyek korábban távol álltak az irányítástól.
1. Felkészülés az EU mesterséges intelligencia törvényére a termék fejlesztési ütemterve alapján
A 2026. július 27-től hatályos digitális csomag a III. mellékletben felsorolt, magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerek határidejét 2027. december 2-ára, a szabályozott termékekbe beépített mesterséges intelligencia esetében pedig 2028. augusztus 2-ára tolta ki. Sok vezető ezt egyfajta lélegzetvételnyi haladéknak értelmezte. Én viszont tervezési határidőnek tekintem. Egy olyan termék, amelynek tervezése ma kezdődik, általában 2027-ben vagy 2028-ban kerül piacra, pontosan akkor, amikor ezek a szabályok hatályba lépnek, és a kezdetektől fogva beépített megfelelés sokkal olcsóbb, mint a piacra dobás után utólagosan megvalósított megfelelés.
Éppen ezért az előkészítés ütemének a termékfejlesztési ütemtervet kell követnie, nem pedig a szabályozási naptárat. A kockázati besorolást már a koncepció kidolgozásának szakaszában el kell végezni, mivel ez határozza meg, hogy a termékre milyen kötelezettségek vonatkoznak majd teljes élettartama alatt, és a dokumentáció így a fejlesztéssel párhuzamosan bővíthető.
2. EN 18286 és ISO 42001: hogyan lehet eldönteni, melyikre van szükséged
2026. október 14-én az EN 18286 szabvány lett az első olyan harmonizált szabvány az AI-törvény keretében, amelyre hivatkozás történt az EU Hivatalos Lapjában. Ez a szabvány a 17. cikkben foglalt minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelményeket ellenőrizhető követelményekké alakítja át a magas kockázatú mesterséges intelligencia-rendszerek szolgáltatói számára, és alkalmazása vélelmezi a rendelkezéseknek való megfelelést. Az ISO 42001 más szerepet tölt be. Ez egy tanúsítható nemzetközi szabvány a mesterséges intelligencia irányítási rendszerére vonatkozóan, és a törvény értelmében nem jár vele megfelelés vélelme.
A vezetőknek meg kell különböztetniük a szervezeti irányítást és a rendszerspecifikus megfelelést. Az ISO 42001 az előbbit valósítja meg: egy tanúsítható irányítási rendszert, amely a partnerek számára bizonyítja, hogy a szervezet strukturált módon irányítja a mesterséges intelligenciát. Az EN 18286 a másodikat szolgálja, és a magas kockázatú rendszerek szolgáltatói számára ez jelenti az utat a minőségirányítási rendszer jogi megfelelőségének igazolásához. A két szabványt úgy tervezték, hogy egymáshoz illeszkedjenek, így egy meglévő ISO 42001-es rendszer alapul szolgálhat a további fejlesztésekhez.
Az EN 18286 szintén csak az első a sorban. A kockázatkezelés, az adatirányítás, az elfogultság, a naplózás és az emberi felügyelet témáira vonatkozó harmonizált szabványok még kidolgozás alatt állnak, és mindegyikük új feladatokat fog jelenteni, amint közzéteszik őket. Ezt a munkát a legjobb, ha folyamatosan, a meglévő irányítási rendszerre építve, az egyes szabványok megjelenésekor végzik el, ahelyett, hogy egyetlen projektként, közvetlenül a határidő előtt kezdenék el.
3. Szállítók átvilágítása: a rendszert megvásárolhatja, de a felelősséget nem
A legtöbb vállalat mások által fejlesztett mesterséges intelligenciát használ, ami az AI-törvény értelmében üzemeltetővé teszi őket, és az üzemeltetői kötelezettségeket nem lehet kiszervezni. A magas kockázatú rendszerek esetében az üzemeltetőnek a szolgáltató utasításainak megfelelően kell használnia a rendszert, képzett személyzetet kell kijelölnie az emberi felügyeletre, legalább hat hónapig meg kell őriznie a naplókat, és a rendszer élesítése előtt tájékoztatnia kell az alkalmazottakat. Mindez lehetetlen, ha a szállítói szerződés nem biztosítja a dokumentációhoz és a naplóbejegyzésekhez való hozzáférést. Az incidensek kezelését is szerepeltetni kell a szerződésben, mivel a bevezetőnek, ha súlyos incidenst észlel, haladéktalanul értesítenie kell a szolgáltatót és a hatóságokat.
Van még egy buktató, amelyre érdemes felhívni a vezetőség figyelmét. Az a vállalat, amely saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy harmadik fél által fejlesztett mesterséges intelligencia-rendszert, önálló szolgáltatóvá válhat, és ezzel a szolgáltatókra vonatkozó összes kötelezettséget is magára vállalja. A beszállítók átvilágítása ezért olyan üzleti kockázatkezelési folyamat, amely a szerződés teljes időtartama alatt fennáll. Egy strukturált, harmadik felek átvilágítási folyamat – amelynek keretében a szerződés aláírása előtt egyértelmű kritériumok vannak érvényben, a szerződés aláírását követően pedig rendszeres felülvizsgálatokra kerül sor – az egyik legértékesebb dolog, amit egy irányítócsapat kialakíthat.
4. A célok összehangolása az ügynökök korszakában
Az ügynökök gyorsabban jelentek meg, mint az őket szabályozni hivatott keretrendszerek. Az EY felmérése szerint a vezető mesterséges intelligencia-vezetők 91%-je állítja, hogy szervezetük ügynökszerű mesterséges intelligenciát használ, ugyanakkor ezeknek körülbelül a fele jelenti, hogy irányítási keretrendszerüket még nem frissítették az ügynökökre jellemző kockázatok figyelembevételére. Egynegyedük még azt sem tudja észlelni, ha jogosulatlan ügynökök futnak a szervezeten belül. Az árnyék-mesterséges intelligencia lépést tartott a technológiával, és átterjedt az ügynökök szintjére.
Ehhez új munkamegosztásra van szükség. Az IT felel a technikai ellenőrzésekért, például az egyes ügynökök identitás- és hozzáférés-kezeléséért. A irányítási ellenőrzések legalább ugyanolyan fontosak: hogy mit próbál elérni az egyes ügynök, és hogy ez a cél összhangban van-e a szervezet tényleges céljaival. Egy olyan ügynök, aki egy szűk cél elérésére törekszik – például a jegyek gyorsabb lezárására vagy az egy kárigényre jutó költség csökkentésére –, eltérhet az ügyfelek számára kívánatos eredményektől anélkül, hogy egyetlen technikai szabályt is megszegne. Az ellencélok és a tiltott útvonalak meghatározása éppoly fontos, mint maga a cél meghatározása. Az irányításnak azt is el kell döntenie, hogy mely döntéseket hozhat meg az ügynök önállóan, és melyekhez szükséges emberi jóváhagyás, továbbá minden ügynöknek szüksége van egy kijelölt üzleti felelősre, aki felel a céljaiért.
5. Beszámolás a testületnek: az irányítás mint döntéshozatali támogatás
Mindez végül egy pontban összefut: abban, amit az igazgatóság és a vezetői csapat ténylegesen lát. A PwC 2026-os éves vállalati igazgatói felmérése szerint az igazgatók 82%-a úgy véli, hogy az AI-eredményeket és kockázatokat az üzleti teljesítményhez összekapcsoló információk nem megfelelőek vagy hiányoznak. Ez a hiányosság a vállalatirányításra vezethető vissza. Egy hasznos igazgatósági jelentés minden lényeges mesterséges intelligencia-rendszert egy felelős tulajdonoshoz és egy mérhető üzleti eredményhez kapcsol, és bemutatja, hogyan változott a kockázati kép az utolsó ülés óta.
A hatékony jelentéstétel a vállalatirányítást korai figyelmeztető rendszerré alakítja. Az a vezetőség, amely felismeri, hol teremt értéket a mesterséges intelligencia, és hol jelent kockázatot, magabiztosan támogathatja a helyes kezdeményezéseket, és elállhat a helytelenektől, mielőtt azok költséges incidensekké vagy ügyfélvesztéssé válnának. Így csökkenti a kormányzás a gyakorlatban az üzleti kockázatot, és személyesen is védi a vezetőket, mivel a felügyeletet aszerint ítélik meg, hogy mit tudtak és hogyan cselekedtek. Ekkor a kormányzás már nem csupán jelentéstételi funkció. Hanem része annak, ahogyan a vállalat döntéseket hoz.
A közös vonás
Ezen öt témakörben a mesterséges intelligencia irányítása egyszerre két szerepet tölt be. Egyrészt a szervezet mesterséges intelligencia-használatát a szabályoknak megfelelő irányba tereli, másrészt támogatja a vezetés döntéseit: mikor kell piacra dobni egy terméket, melyik beszállítóban lehet megbízni, mennyi autonómiát kell biztosítani egy ügynöknek, és mit kell bemutatni az igazgatóságnak. Így nyeri el az irányítás a helyét a vezetőség asztalánál, mint partner az üzletet meghatározó döntésekben.
Források
- Az EY felmérése szerint az autonóm mesterséges intelligencia bevezetése gyorsabb ütemben halad, mint a felügyelet, ami az AI-irányítás terén hiányosságokat eredményez (EY, 2026. szeptember)
- Az első, a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai szabvány közzététele az Európai Unió Hivatalos Közlönyében (CEN-CENELEC, 2026. október)
- 2026. évi vállalati igazgatói felmérés (PwC, 2026. szeptember)
Olyan irányítási rendszer, amely kis léptékkel indul, és a szervezeteddel együtt növekszik. Három perc alatt megtudhatod, hol tartasz.
Töltse ki az AI-irányítás gyorsfelmérést →Ismerje meg a FairPath-t →