Bérátláthatóság: a magyar törvény késik, a 2026-os béradatok viszont már számítanak

Állapot: 2026. november 13. A cikk az (EU) 2023/970 irányelv szövegén alapul; a magyar átültető törvény részletei ettől eltérhetnek, ezért a végleges szabályokat a kihirdetett törvényből kell majd ellenőrizni.

A bérátláthatósági irányelv átültetésének határideje 2026. június 7-én lejárt. Magyarország nem tartotta be a határidőt: a kormány őszi törvényalkotási programjában szerepel a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, de e cikk írásakor nincs tudomásunk a kihirdetett magyar törvényről.

Számos vállalatnál ebből az a következtetés született, hogy még van időnk: majd ha lesz törvény, akkor foglalkozunk vele. Ez a következtetés két szempontból is téves.

Ami a magyar törvénytől függ, és ami nem

A magyar törvénytől függ, hogy mikortól vonható felelősségre a munkáltató a fizetési sáv jelöltekkel való közlése, a korábbi fizetésre vonatkozó kérdések tilalma, valamint a munkavállalók tájékoztatási kérelmének megválaszolása tekintetében, és hogy milyen szankció jár a mulasztásért. Ezek a kötelezettségek a hazai jogszabály hatálybalépésével válnak kikényszeríthetővé.

Nem a magyar törvénytől függ a szabályozás tartalmi minimumai és az ütemterv vázlata. Az irányelv rögzíti, hogy a legalább 150 főt foglalkoztató munkáltatók első bérjelentése 2027. június 7-ig esedékes, a 100–149 főt foglalkoztató munkáltatóké pedig 2031. június 7-ig. A tagállam szigoríthat, de az irányelvnél enyhébb szabályt nem hozhat. Aki az irányelv szövegére készül, az a magyar törvény lényegére is felkészül.

A 2026-os év már adatév

Ez az a rész, amiről ritkán esik szó. Az első jelentés az előző naptári évre vonatkozik, vagyis az irányelv ütemterve szerint a 2026-os bérekre. Azok a döntések, amelyek a jelentésbe kerülnek, nagyrészt már megszülettek: a tavaszi béremelés, az év közbeni felvételek kezdő bérei, a kifizetett bónuszok.

A késlekedő törvény tehát nem biztosít haladékot az igazán fontos dolgokra. A jelentéstételi határidő eltolódhat, de a jelentés tárgyát képező bérstruktúra nem vár. Még két pont van, ahol a 2026-os és a 2027-es adatok érdemben módosíthatók:

  • Az év végi és év eleji béremelési kör. Itt dől el, hogy a meglévő különbségek növekednek-e vagy csökkennek. Erről külön írtunk: Hogyan emeljük a fizetést 2027-ben?
  • A 2027-es felvételi év kezdő fizetései. A különbségek gyakran már a belépéskor keletkeznek, nem pedig az éves emeléskor.

Az a 5 százalékos küszöb, amelyről keveset beszélünk

A jelentés nem csupán egy vállalati adatot tartalmaz. Az irányelv a bérkülönbséget munkavállalói kategóriánként is megköveteli, vagyis az azonos vagy egyenértékű munkát végzők csoportjaiban. Ha valamelyik kategóriában a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább 5 százalék a különbség, ezt a munkáltató objektív, nemi szempontból semleges szempontokkal nem tudja megindokolni, és hat hónapon belül nem is orvosolja, akkor a munkavállalói képviselettel közös bérértékelést kell lefolytatnia.

Ebből három gyakorlati kérdés merül fel, és mindháromra még a törvény hatálybalépése előtt lehet választ adni:

  1. Melyek a kategóriáink? Az egyenlő értékű munkát csak akkor lehet kimutatni, ha a munkakörök értékelése objektív szempontokra épül: készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények. Ahol nincs munkakör-értékelés és besorolás, ott a kategóriákat a jelentés előtt kell megalkotni, sietve. Ez a rosszabb megoldás.
  2. Hol lépjük át az 5 százalékot? A nyers vállalati bérrés erről semmit sem árul el. Kategóriánként kell számolni, az alapbért és a változó bért külön-külön.
  3. Mivel magyarázzuk ezt a különbséget? A szolgálati idő, a teljesítmény vagy a telephely objektív magyarázat lehet, de csak akkor, ha ezt adatokkal alátámasztható, és a vállalat következetesen alkalmazza. Az, hogy „mindig is így volt”, nem minősül indoknak.

Ez a munkaadókat létszámtól függetlenül érintni fogja

A jelentéstétel a nagyobb munkáltatók feladata. Az irányelv többi része nem a létszámtól függ:

  • a jelöltet az interjú előtt tájékoztatni kell a kezdő bérről vagy a bérsávról, korábbi fizetéséről pedig nem szabad érdeklődni;
  • a munkavállaló írásban tájékoztatást kérhet a saját bérszintjéről, valamint a vele azonos vagy egyenértékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban;
  • a bér, a bérszint és az előmenetel szempontjait nyilvánosságra kell hozni (az előmeneteli szempontok tekintetében a tagállam mentességet adhat az 50 fő alatti létszámú munkáltatóknak);
  • a munkavállalótól nem tiltható meg, hogy a saját béréről beszéljen;
  • Az egyenlő bérezéssel kapcsolatos vitában a bizonyítási teher a munkáltatót terheli, ha nem teljesítette az átláthatósági kötelezettségeit.

Az utolsó pont a legdrágább. Nem a jelentés hiánya okozza a kárt, hanem az, hogy a munkáltató egy vitában nem tudja bizonyítani, milyen szabály alapján fizet.

Mit érdemes megtenni a törvény kihirdetése előtt

  1. Próbaszámítás a 2026-os adatok alapján. A bérrés a tényleges bérszámfejtési adatokból, kategóriánként. Ebből kiderül, hol van 5 százalék feletti, egyelőre megmagyarázatlan eltérés.
  2. A munkakör-értékelés és a besorolás rendezése. E nélkül a kategória nem védhető, és a fizetési sávot sem lehet közölni a jelölttel.
  3. Kiejthető hangtartományok. Amit egy jelöltnek megmutatunk, azt a jelenlegi munkatársak is látni fogják. Először a belső ellentmondásokat kell feltárni.
  4. A béremelési kör modellezése. Minden differenciálási szabálynak van bérrés-hatása. Ezt a döntés meghozatala előtt érdemes kiszámítani, nem pedig a jelentésben elmagyarázni.
  5. Egy felelős és egy adatút. Ki válaszol két hónapon belül egy munkavállalói tájékoztatási kérelemre, és melyik rendszerből veszi át az adatot?

A sorrend fontos: először a számítás, utána a szabályzat. Aki a szabályzattal kezdi, olyan elveket fogalmaz meg, amelyeket másnap a saját adatai cáfolnak.

A késés ára

A magyar törvény késése kényelmes érv a halogatásra. Csakhogy a bérszerkezet átalakítása nem egy negyedév munkája: egy 5 százalék feletti különbséget ritkán lehet egyetlen béremelési körben felelősen megszüntetni, két körre elosztva kezelhetőbb. Aki most számol, annak két kör áll rendelkezésére. Aki a törvény kihirdetésére vár, annak egy, és azt is a határidőn belül kell megterveznie.

Ez a cikk szakmai összefoglaló, nem jogi tanácsadás. A magyar átültető törvény kihirdetése után frissítjük.

Hol tart a szervezete a felkészülésben? Kezdje a felkészültségi teszttel, vagy beszéljük át egy rövid telefonbeszélgetés keretében.

Nézze meg 3 perc alatt, regisztráció nélkül →Felkészültségi teszt kitöltése →EAS: bér- és bérkiegyenlőségi elemzés →Időpontfoglalás →