Állapot: 2026. november 13. A cikk az (EU) 2023/970 irányelv szövegére épül; a magyar átültető törvény részletei ettől eltérhetnek, ezért a végleges szabályokat a kihirdetett törvényből kell majd ellenőrizni.
A bértranszparencia-irányelv átültetési határideje 2026. június 7-én lejárt. Magyarország a határidőt nem tartotta: a kormány őszi törvényalkotási programjában szerepel a férfiak és nők közötti díjazás átláthatóságáról szóló törvényjavaslat, de e cikk írásakor kihirdetett magyar törvényről nincs tudomásunk.
Sok vállalatnál ebből az a következtetés született, hogy ráérünk: majd ha lesz törvény, elővesszük. Ez a következtetés két ponton hibás.
Ami a magyar törvénytől függ, és ami nem
A magyar törvénytől függ, hogy mikortól kérhető számon a munkáltatón a bérsáv közlése a jelöltekkel, a korábbi fizetésre vonatkozó kérdés tilalma, a munkavállalói tájékoztatáskérés megválaszolása, és hogy milyen szankció jár a mulasztásért. Ezek a kötelezettségek a hazai jogszabály hatálybalépésével válnak kikényszeríthetővé.
Nem a magyar törvénytől függ a szabályozás tartalmi minimuma és az ütemezés váza. Az irányelv rögzíti, hogy a legalább 150 fős munkáltatók első bérrés-jelentése 2027. június 7-ig esedékes, a 100–149 fős munkáltatóké 2031. június 7-ig. A tagállam szigoríthat, de az irányelvnél enyhébb szabályt nem alkothat. Aki az irányelv szövegére készül, az a magyar törvény lényegére is felkészül.
A 2026-os év már adatév
Ez a ritkán kimondott rész. Az első jelentés a megelőző naptári évről szól, vagyis az irányelv ütemezése szerint a 2026-os bérekről. Azok a döntések, amelyek a jelentésbe kerülnek, nagyrészt már megszülettek: a tavaszi béremelés, az év közbeni felvételek kezdő bérei, a kifizetett bónuszok.
A késlekedő törvény tehát nem ad haladékot arra, ami számít. A jelentési nap csúszhat; a bérszerkezet, amelyről a jelentés szól, nem vár. Két pont van még, ahol a 2026-os és a 2027-es számok érdemben alakíthatók:
- Az év végi és év eleji béremelési kör. Itt dől el, hogy a meglévő különbségek nőnek vagy csökkennek. Erről külön írtunk: Hogyan emeljünk fizetést 2027-ben?
- A 2027-es felvételek kezdő bérei. A különbségek gyakran már a belépéskor keletkeznek, nem az éves emeléskor.
Az 5 százalékos küszöb, amelyről keveset beszélünk
A jelentés nem egyetlen vállalati szám. Az irányelv munkavállalói kategóriánként is kéri a bérrést, vagyis az azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők csoportjaiban. Ha valamelyik kategóriában a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább 5 százalék a különbség, ezt a munkáltató objektív, nemi szempontból semleges szempontokkal nem tudja megindokolni, és hat hónapon belül nem is orvosolja, akkor a munkavállalói képviselettel közös bérértékelést kell lefolytatnia.
Ebből három gyakorlati kérdés következik, és mindhárom megválaszolható még a törvény előtt:
- Mik a kategóriáink? Egyenlő értékű munkát csak akkor lehet kimutatni, ha a munkakörök értékelése objektív szempontokra épül: készségek, erőfeszítés, felelősség, munkakörülmények. Ahol nincs munkakör-értékelés és besorolás, ott a kategóriákat a jelentés előtt kell megalkotni, sietve. Az a rosszabb sorrend.
- Hol lépjük át az 5 százalékot? A nyers vállalati bérrés erről semmit nem mond. Kategóriánként kell számolni, alapbérre és változó bérre külön.
- Mivel indokoljuk a különbséget? A szolgálati idő, a teljesítmény vagy a telephely lehet objektív magyarázat, de csak akkor, ha adattal kimutatható, és a vállalat következetesen alkalmazza. A „mindig is így volt” nem indok.
Ami létszámtól függetlenül érinteni fogja a munkáltatókat
A jelentéstétel a nagyobb munkáltatók feladata. Az irányelv többi része nem létszámhoz kötött:
- a jelöltet az interjú előtt tájékoztatni kell a kezdő bérről vagy a bérsávról, a korábbi fizetésére pedig nem lehet rákérdezni;
- a munkavállaló írásban tájékoztatást kérhet a saját bérszintjéről és a vele azonos vagy egyenlő értékű munkát végzők átlagos bérszintjéről, nemek szerinti bontásban;
- a bér, a bérszint és az előmenetel szempontjait elérhetővé kell tenni (az előmeneteli szempontoknál a tagállam az 50 fő alatti munkáltatóknak mentességet adhat);
- a munkavállalónak nem tiltható meg, hogy a saját béréről beszéljen;
- egyenlő bérezési vitában a bizonyítási teher a munkáltatóra kerül, ha az átláthatósági kötelezettségeit nem teljesítette.
Az utolsó pont a legdrágább. Nem a jelentés hiánya okozza a kárt, hanem az, hogy a munkáltató egy vitában nem tudja megmutatni, milyen szabály szerint fizet.
Mit érdemes megtenni a törvény kihirdetése előtt
- Próbaszámítás a 2026-os adatokon. A bérrés a tényleges bérszámfejtési adatokból, kategóriánként. Ebből derül ki, hol van 5 százalék feletti, egyelőre megmagyarázatlan különbség.
- A munkakör-értékelés és a besorolás rendbetétele. E nélkül a kategória nem védhető, és a bérsáv sem közölhető a jelölttel.
- Bérsávok, amelyeket ki lehet mondani. Amit egy jelöltnek megmutatunk, azt a jelenlegi munkatársak is látni fogják. Először a belső következetlenségeket kell megtalálni.
- A béremelési kör modellezése. Minden differenciálási szabálynak van bérrés-hatása. Ezt a döntés előtt érdemes kiszámolni, nem a jelentésben megmagyarázni.
- Egy felelős és egy adatút. Ki válaszol két hónapon belül egy munkavállalói tájékoztatáskérésre, és melyik rendszerből veszi a számot?
A sorrend számít: előbb a számítás, utána a szabályzat. Aki a szabályzattal kezd, olyan elveket ír le, amelyeket a saját adatai másnap megcáfolnak.
A késés ára
A magyar törvény késése kényelmes érv a halogatásra. Csakhogy a bérszerkezet átalakítása nem egy negyedév munkája: egy 5 százalék feletti különbséget ritkán lehet egyetlen béremelési körben felelősen megszüntetni, két körre elosztva kezelhetőbb. Aki most számol, annak két köre van. Aki a törvény kihirdetésére vár, annak egy, és azt is határidő alatt kell megterveznie.
Ez az írás szakmai összefoglaló, nem jogi tanácsadás. A magyar átültető törvény kihirdetése után frissítjük.
Hol tart a szervezete a felkészülésben? Kezdje a felkészültségi teszttel, vagy beszéljük át egy rövid híváson.
Nézze meg 3 percben, regisztráció nélkül →Felkészültségi teszt kitöltése →EAS: bérrés- és béregyenlőségi elemzés →Időpontfoglalás →